A jelen bejegyzés célja, hogy eligazítást nyújtson a munkavállalóknak és a munkáltatóknak a koronavírus járvány miatt felmerült egyes munkajogi kérdéseket illetően.
1. Egészséges munkavégzés biztosításának feltételei
A Munka törvénykönyve értelmében a munkáltatónak kötelezettsége, hogy biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés követelményeit. Mit is jelent ez? A koronavírus járvány megjelenése miatt egyre gyakoribbá válhatnak az olyan munkáltatói intézkedések, amelyeknek az a célja, hogy egyes munkavállalókat – a többi munkavállaló egészségének megóvása érdekében – távol tartsanak a szokásos munkavégzési helyüktől. Az ilyen esetekre a Munka törvénykönyve több megoldást is kínál: otthoni munkavégzés (home-office), távmunkavégzés, szabadság kiadása, stb. Ezen intzékedések szabályait röviden részletezem a lentiekben.
2.Home office, távmunkavégzés
A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet szerint értelmében a Munka törvénykönyvét a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti. A jogalkotó a hatályba lépett kormány rendelettel megkönnyítette a munkáltatók dolgát és feljogosította őket arra, hogy egyoldalúan elrendelje a munkavállalók számára az ottoni munkavégzést és a távmunkavégzést.
3.Szabadság kiadása
Főszabály szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A hatályba lépett 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése értelmében azonban a felek külön megállapodásban eltérhetnek az Mt. ezen szabályától. Ez azt jelenti, hogy a felek, azaz a munkavállaló és a munkáltató egyező akarattal megegyezhetnek abban, hogy a tizenöt napos határidőt lerövidítik, vagy akár annak teljes hosszától eltekintenek.
4. Fizetés nélküli szabadság
A hazai munkajogban jeleneg nincs olyan szabályozás, amely lehetővé tenné a munkáltató számára a fizetés nélküli szabadság elrendelését, ugyanakkor a gyakorlat szerint a munkáltató a felek megállapodása alapján biztosíthat fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló részére. A felek tehát megegyezhetnek abban, hogy munkavállaló bizonyos egyéb tevékenységének végzése idejére (Pl. doktori disszertáció írása) fizetés nélküli szabadságon lesz. Fontos megjegyezni azonban, hogy a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel, azaz a munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles.
5. Díjazás munkavégzés hiányában
Az Munka törvénykönyve értelmében a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. Ez a felmerülő legkényesebb kérdés a jelen helyzetben, amelynek az a tárgya, hogy a foglalkoztatás lehetőségének hiánya miatt mikor dönthet úgy a munkáltató, hogy nem fizet bért a munkavállaló részére.
A szöveg megfogalmazásából jól látszik, hogy mindaddig amíg nem elháríthatatlan külső ok gátolja a munkáltatót abban, hogy a foglalkoztatási kötelezettségének eleget tegyen, addig a munkavállalót az alapbére illeti meg.
Az elháríthatatlan külső ok fogalmát az Mt. nem határozza meg, azonban a napokban több olyan álláspont is olvasható volt, amelyek értelmében, a jelenlegi helyzet (2020. március 25.) még nem meríti ki az elháríthatlan külső ok fogalmát, azaz amennyben a munkáltató nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének, úgy a munkavállalót alapbér illeti meg.
Amennyiben a fentieket illetően további kérdéseik merülnek fel, illetve a kialakult helyzetből eredő károkat szeretnék csökkenteni, vagy egyéb megoldási javaslatokra lennének kiváncsiak forduljanak hozzám bizalommal.
