Pénzügyi tárgyú jogvitába keveredni egy bankkal, vagy biztosítóval nehéz helyzetet eredményez, mivel a fogyasztó úgy érezheti, hogy a pénzügyi szolgáltatóval szemben hátrányból indul a vitás helyzet rendezése során. Sokan emiatt inkább meg sem próbálnak érvényt szerezni az álláspontjuknak és nem folytatják az eljárást, ha a pénzügyi szolgáltató elutasítja a panaszukat.

A Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztók számára biztosít lehetőséget a pénzügyi szolgáltatókkal fennálló pénzügyi tárgyú fogyasztói jogviták rendezéséhez. 

Az eljárás egy peres eljárásánál egyszerűbben megindítható, nem jár illetékkel, és sok esetben már az is előrelépést jelenthet, ha a pénzügyi szolgáltató hivatalos eljárásban kénytelen érdemben reagálni a vitára. Ha pedig nem születik egyezség, a testület bizonyos feltételek esetén kötelező erejű döntést is hozhat.

Nem minden helyzet rendezhető ilyen úton, de ahol igen, ott valódi esélyt jelenthet az ügyfélnek. Érdemes tudni róla – és adott esetben élni vele.

Mi a Pénzügyi Békéltető Testület és mi a szerepe?

A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) a Magyar Nemzeti Bank által működtetett, bíróságon kívüli alternatív vitarendezési fórum, amely lehetőséget biztosít a fogyasztók és az MNB által felügyelt pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tárgyú fogyasztói jogviták békés rendezéséhez. 

A testület célja, hogy a felek között – pereskedés helyett - egyezséget hozzon létre. A PBT szakmailag független és pártatlan, tagjai jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával vagy közgazdasági egyetemi diplomával rendelkeznek. Az eljárás során elsődlegesen az egyezség létrehozását segítik elő, ha ez nem lehetséges, akkor a testület kötelezést vagy ajánlást is hozhat, amennyiben van szolgáltatói jogsértés. Gyakran előfordul, hogy a felek a Testület által kitűzött személyes meghallgatást megelőzően megegyeznek egymással. 

Fontos tudni, hogy a testület határozata bizonyos esetekben kötelező érvényű a pénzügyi szolgáltatóra nézve is, és bírósági végrehajtás útján is érvényesíthető lehet.

Miben különbözik a fogyasztóvédelmi békéltető testületektől?

A fogyasztóvédelmi békéltető testületek a kereskedelmi- és iparkamarák mellett működnek, és nem pénzügyi, hanem általános fogyasztói jogvitákat kezelnek – például hibás termékek, szolgáltatások, garanciális ügyek kapcsán. A pénzügyi fogyasztói jogviták rendezése nem tartozik a hatáskörükbe.

Amennyiben a vita bankkal, biztosítóval vagy más pénzügyi szolgáltatóval (pl.: önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral, lakástakarékpénztárral, magánnyugdíjpénztárral) szemben áll fenn, nem kérdés: a megfelelő fórum a Pénzügyi Békéltető Testület.

Miben különbözik a fogyasztóvédelmi békéltető testületektől?

A fogyasztóvédelmi békéltető testületek a kereskedelmi- és iparkamarák mellett működnek, és nem pénzügyi, hanem általános fogyasztói jogvitákat kezelnek – például hibás termékek, szolgáltatások, garanciális ügyek kapcsán. A pénzügyi fogyasztói jogviták rendezése nem tartozik a hatáskörükbe.

Amennyiben a vita bankkal, biztosítóval vagy más pénzügyi szolgáltatóval (pl.: önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral, lakástakarékpénztárral, magánnyugdíjpénztárral) szemben áll fenn, nem kérdés: a megfelelő fórum a Pénzügyi Békéltető Testület.

Milyen ügyekben indítható pénzügyi békéltető testületi eljárás?

A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató (pl. bank, biztosító, pénzügyi vállalkozás) között – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

Tipikus ügytípusok lehetnek:
– vitatott költségek vagy kamatszámítás egy kölcsönszerződésben,
– biztosítási kárrendezési problémák,
– bankkártyás visszaélések, adathalász visszaélések, vitatott utalások,
– méltányossági kérelmek elutasítása,
– befektetési termékekkel kapcsolatos panaszok.

Az eljárást kizárólag fogyasztó indíthatja. Fogyasztónak tekintendő az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. 

Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. 

A pénzügyi békéltető testületi eljárás menete

Az eljárás a fogyasztó kérelemére indul, az eljárás megindításának feltételek, hogy a fogyasztó a pénzügyi szolgáltatónál a kérelem benyújtását megelőzően közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy a pénzügyi szolgáltatónál eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. Az eljárás megindításakor a fogyasztónak – többek között - nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyben közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított. A kérelemnek tartalmaznia kell a fogyasztó nyilatkozatát a vitás ügy rendezésének megkísérléséről, valamint az elutasított panaszt és az elutasítást tartalmazó iratot. 

A kérelemnek tartalmaznia kell a fogyasztó álláspontjának leírását, az azt alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, a döntésre irányuló indítványt, illetve méltányossági kérelem esetén a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy ugyanabból a ténybeli alapból, ugyanazon jog iránt korábban nem terjesztett elő méltányossági kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testületnél. 

Ha a kérelem nem felel meg az előírásoknak, a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi. A testület a hatáskörének megállapítása esetén értesíti a feleket és az eljárás megindulásától számított hetvenöt napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. 

A Pénzügyi Békéltető Testület a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti.

Az értesítésben a pénzügyi szolgáltatót felszólítják arra, hogy az értesítés kézbesítését követően tizenöt napon belül írásban nyilatkozzon a fogyasztó igényének jogosságáról, az ügy körülményeiről, a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, vagy méltányossági eljárás esetén a méltányosság mellőzésének okairól, továbbá a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, illetve csatolja azokat az okiratokat vagy azok másolatát, amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.

A testület a pénzügyi szolgáltató válasziratát megküldi a fogyasztó részére. 

Az eljárás során a felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. 

Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja a méltányossági kérelmeket tartalmazó ügyek kivételével.

A tanács az eljárást az alábbi esetekben megszünteti:

• a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
• a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
• az eljárás folytatása lehetetlen,
• az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve a kérelem megalapozatlanságát is – nincs szükség,
• a kérelmet a meghallgatás kitűzése nélkül el kellett volna utasítani. 

A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.

A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében

• kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a pénzügyi szolgáltató általános alávetési nyilatkozatában, kereskedelmi kommunikációjában közölt vagy az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig tett nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy
• ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a pénzügyi szolgáltató az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

A tanács egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a pénzügyi szolgáltató alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg a kétmillió forintot.

A Pénzügyi Békéltető Testület jogosult határozatát, illetve ajánlását – a felek nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának és az eljárás eredményének rövid leírásával nyilvánosságra hozni. A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól.

Ha a pénzügyi szolgáltató a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a Pénzügyi Békéltető Testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a szolgáltató részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozni.

Ha a pénzügyi szolgáltató a kötelezést tartalmazó határozatot vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtási záradékkal történő ellátását.

Mennyibe kerül a pénzügyi békéltető testületi eljárás?

A pénzügyi békéltető testület előtti eljárás egyik legnagyobb előnye, hogy az eljárás megindításának nincs eljárási díja, azonban a felek jogosultak a költségeik felszámítására.

Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, amely a felek oldalán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása igénybevételével összefüggésben – a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel – igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.).

A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről.

Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.

Fontos tudni, hogy maga az eljárás nem függeszti fel a vitatott szerződésből eredő kötelezettségeket. Ez azt jelenti, hogy például egy folyamatban lévő hitelszerződésnél a törlesztőrészleteket továbbra is teljesíteni kell, még akkor is, ha a vitás kérdések rendezése a PBT előtt zajlik. A testület nem jogosult ideiglenes intézkedéseket hozni – az eljárás célja a vita rendezése, nem a fizetési kötelezettségek felfüggesztése.

Mikor érdemes ügyvédet bevonni a békéltető testületi eljárásba?

Bár a PBT eljárás célja, hogy a fogyasztók akár önállóan érvényesíthessék jogaikat, mégis érdemes lehet ügyvédhez fordulni. Ez különösen indokolt, ha az ügy nagyobb értékű, vagy a jogi megítélésű nem egyértelmű. A pénzügyi szolgáltatót a PBT hatáskörébe tartozó eljárásokban ügyvéd képviseli. 

A meghatalmazott ügyvéd segít a kérelem összeállításában, az érvek szakszerű megfogalmazásában, és képviselheti az ügyfelet a meghallgatáson is. Tanácsot adhat abban is, hogy érdemes-e egyezséget kötni, vagy inkább kivárni a döntést, és abban is, hogy van-e értelme perre vinni az ügyet. Az ügyvéd jelenléte nemcsak a nyerési esélyeket növeli, hanem tehermentesítheti is az ügyfelet.

Ha úgy érzi, vitás helyzetbe került egy pénzügyi szolgáltatóval, de nem világos, hogy az ügy alkalmas-e békéltetésre, érdemes lehet előzetesen jogi tanácsot kérni. Egy tapasztalt ügyvéd segíthet átlátni a lehetőségeket, és ha szükséges, támogatást nyújt a kérelem benyújtása során vagy a tárgyaláson.