Hagyatéki eljárás, per és a végrendelettel kapcsolatos ügyek

A hagyatéki ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény, valamint a 29/2010. (XII.31.) KIM rendelet szabályozza. A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, amelynek célja az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállás biztosítása. A hagyatéki eljárás több szakaszból áll, az eljárás az elhunyt lakóhelye szerint illetékes önkormányzati hivatalnál indul meg a hagyatéki leltár felvételével, és a hagyatéki leltár rögzítését követően az illetékes közjegyzőnél folytatódik és fejeződik be az eljárás. 

A hagyatéki eljárásról szóló törvény részletesen szabályozza a hagyatéki eljárás menetét, ideértve az elhunyt vagyonának feltárását, az öröklésre jogosultak felkutatását és meghatározását, valamint a hagyaték tárgyának meghatározását. A hagyatéki eljárás eredményeként döntés születik a hagyaték átadása tárgyában.

Amennyiben a hagyatéki eljárás során az örökösök között vita támad, akkor a hagyaték – ideiglenes jellegű – átadását követően hagyatéki per kezdeményezhető az illetékes bíróságon. 

Az öröklési és hagyatéki ügyek bonyolult jogi kérdésekkel járhatnak, ezért célszerű szakértői segítséget kérni hozzáértő ügyvédtől vagy jogi tanácsadótól, hogy biztosítsa jogaink hatékony védelmét és az eljárás során való tisztességes képviseletét.

Hagyatéki eljárásról szóló törvény röviden

A hagyatéki eljárásról szóló törvény határozza meg a hagyatéki eljárás folyamatát, amely magában foglalja az örökhagyó hagyatékának feltárását, az örökösként érdekelt személyeknek, a hagyaték egyes vagyontárgyainak és a hagyaték egyes vagyontárgyaira való öröklési jogcímek biztosítása. A törvény részletesen foglalkozik a végrendelettel kapcsolatos kérdésekkel is, ideértve annak érvényességét is.

A hagyatéki eljárásról szóló törvény célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást biztosítsa. A törvény biztosítja az öröklési jogosultak jogait és védelmét, miközben elősegíti a hagyaték hatékony és igazságos elosztását. Azonban vitás esetekben - végrendelet megtámadása, vagy hagyatéki per esetén - érdemes igénybe venni hagyatéki eljárásokban jártas ügyvéd szaktanácsadását.

Hagyatéki eljárás, és annak menete

A hagyatéki eljárás egy polgári nemperes eljárás, amely az elhunyt haláláról történő tudomásszerzéssel indul meg az elhunyt lakóhelye szerint illetékes önkormányzati hivatalnál és az alábbi szakaszokra osztható:

1. Hagyaték leltározása: Az elhunyt aktív és passzív vagyonának feltárása és számbavétele, amelyet az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni. A hagyatéki leltár felvételét a jegyző, kivételes esetben a közjegyző végzi. 
2. Intézkedések a hagyaték leltározása után: A hagyatéki leltár felvételét követően a jegyző megküldi a hagyatéki leltárt és egyéb iratokat a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző részére. 
3. Hagyaték átadása tárgyalás nélkül: Amennyiben a törvény lehetővé teszi a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át a hagyatéki beérkezését követő 45 napon belül, feltéve, ha a hagyaték átadásához szükséges adatok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak és további intézkedés megtételére nincs szükség. 
4. Hagyatéki tárgyalás kitűzése: Amennyiben a hagyaték átadása tárgyalás tartása nélkül nem lehetséges, úgy a közjegyző a tárgyalás időpontját kitűzi és arra az érdekelteket megidézi. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az első tárgyalási nap a hagyatéki leltárnak a közjegyzőhöz érkezését követően legkésőbb 2 hónapon belül megtartható legyen. 
5. A hagyaték átadása: A közjegyző a hagyatékot ideiglenes, illetőleg teljes hatállyal adhatja át. A hagyaték egy része is átadható ideiglenes, illetőleg teljes hatállyal, ha az átadásnak az előfeltételei a hagyatéknak erre a részére már fennállnak. Ideiglenes hatályú átadás esetén az örökös a hagyaték teljes hatályú átadásáig az átadott hagyatékot nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. A magyar jogban a hagyatékátadó végzés nem konstitutív hatályú, hanem deklaratív jellegű, azaz az öröklés közhitelű tanúsítására szolgál. 

Mi képezi a hagyaték tárgyát?

A hagyaték tárgyát az elhunyt személy halála pillanatában fennálló teljes vagyona képezi. Ez magában foglalhat ingatlanokat, járműveket, pénzügyi eszközöket, értékpapírokat, bankszámlákat, ékszereket, műtárgyakat, valamint a halál után bekövetkező eseményekből származó követeléseket és jogokat is. A magyar jog értelmében az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. Ez azt jelenti, hogy a hagyatéki részesedés megszerzéséhez semmifajta további jogcselekményre nincs szükség.

Hagyatéki eljárás végrendelet esetén

A végrendelet törvény definíciója értelmében az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék. A Polgári törvénykönyv a végrendeletnek 3 típusút ismeri: a közvégrendeltet, az írásbeli magánvégrendeletet, valamint szóbeli magánvégrendeletet, amelynek megtételére csak nagyon szűk körben van lehetőség. 

Amennyiben a hagyatéki eljárásban adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó után végintézkedés maradt fenn, akkor annak eredeti példányának beszerzése iránt a közjegyző intézkedik. A közjegyző megvizsgálja, hogy a végrendelet érvényes-e, azaz a megfelel-e a Ptk-ban foglalt tartalmi és alaki követelményeknek.   Először megvizsgálják, hogy a végrendelet érvényes-e. 

1. Amennyiben a végrendelet alakilag érvényesnek bizonyul, annak tartalmát vizsgálják. Ez meghatározza, hogy ki milyen részt kap a hagyatékból, és milyen módon.
2. Ha a végrendelet érvényes és tartalma tisztázódik, akkor a hagyatékot a végrendelet rendelkezéseit figyelembe véve adják át.

Fontos megjegyezni, hogy a végrendelet megtámadásának lehetősége is fennáll, ha valaki azt vitatja vagy kétségbe vonja annak érvényességét vagy tartalmát hagyatéki per keretein belül, amiről később részletesen is írok.

Hagyatéki eljárás, ha nincs vagyon, azaz hagyatéki tárgy

Ha egy hagyatéki eljárás során nem maradt vagyon az elhunyt személy után, a folyamat általában leegyszerűsödik, viszont továbbra is szükséges lehet hivatalos eljárásokat követni és jogi tanácsadást kérni, mivel az eljárás során más jogi kérdések is felmerülhetnek, például az adósságok rendezése, vagy más jogi kötelezettségek.

Mennyi ideig tart a hagyatéki eljárás?

Az átlagos hagyatéki eljárás időtartama nagymértékben változhat az adott jogrendszer, az elhunyt vagyona, örökösök száma, hagyatéki hitelezők, igénylők fellépésének függvényében. Általánosságban elmondható, hogy egy egyszerű és hagyatéki per nélküli esetben az eljárás gyorsan, akár néhány hónap alatt is lezárulhat.

Azonban bonyolultabb esetekben, például, ha peres eljárásra van szükség vagy ha vitás kérdések merülnek fel az öröklési jogosultságokkal vagy a hagyatéki vagyon elosztásával kapcsolatban, az eljárás hosszabb időt vehet igénybe, akár évekig is elhúzódhat. Ez esetben célszerű lehet jogi tanácsadást kérni hagyatéki ügyekre szakosodott ügyvédtől.

[egy kapcsolat gomb, ami a lap alján található kapcsolati űrlapra visz]

Hagyatéki per

A hagyatéki per egy olyan polgári peres eljárás, amelyet a hagyaték eljárás eredményeként meghozott – ideiglenes hatályú – hagyatékátadó végzés meghozatalát követően indít az arra jogosult fél az illetékes bíróság előtt. A hagyatéki per leggyakrabban akkor merül fel, ha az öröklési jogosultságok vagy a hagyatéki vagyon elosztása kapcsán vitás kérdések merülnek fel és az érintett felek nem tudnak megegyezni, vagy az egyik fél megtámadja a végrendeletet. Ugyan nem tartozik a hagyatéki perek körébe, azonban mégis említést érdemelnek a kötelesrész kiadása iránti perek, amelyek nem tekinthetőek szigorú értelemben vett hagyatéki pernek, azonban szorosan kapcsolódnak mind a hagyatékhoz, mind a hagyatéki eljáráshoz. 

A hagyatéki per általában a következő lépésekben zajlik:

• Jogszabályok szerint a keresletlevél benyújtásával lehet a hagyatéki pert elindítani. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz kell benyújtani. A keresetben pontosan meg kell jelölni a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet, a jogalapot, a tényállást és a jogi érvelést. 

• Amennyiben a bíróság a keresetlevelet perfelvételre alkalmasnak ítéli, kézbesíti azt az alperes részére és felhívja az alperest az ellenkérelem előterjesztésére. Ekkor áll be az ún. perfüggőség. A peres felek a perfelvétel alatt a bizonyítási indítványok előterjesztésével meghatározzák a tervezett jogvita kereteit.

• A perfelvétel lezárását követően kezdődik az érdemi tárgyalási szakasz, ahol a bíróság lefolytatja a bizonyítást. Ez magában foglalhatja tanúkihallgatásokat, dokumentumok és más bizonyítékok bemutatását.

• A tárgyaláson a peres felek előterjeszthetik érveiket, és a bíróság megvizsgálja az összes bizonyítékot. Ezután a bíróság döntést hoz a peres ügyben. A peres felek jogosultak fellebbezni a bírósági döntés ellen, ha úgy érzik, hogy a döntés sérti a jogukat vagy nem felel meg az elvárásaiknak.

A hagyatéki per lezárása a bírósági döntés jogerőre emelkedésével vagy a fellebbezési eljárás befejezésével történik. Ha nincs fellebbezés vagy ha a fellebbezési eljárás lezárult, akkor a bírósági döntés végrehajthatóvá válik és a hagyatéki per a jogerős hagyatéki végzéssel zárul.

Egy hagyatéki per bonyolult jogi eljárás lehet, amely számos jogi kérdést és technikát foglal magában. Egy tapasztalt és hozzáértő ügyvéd segítségével könnyebben navigálhat az eljárás során, és biztos lehet abban, hogy jogai hatékonyan lesznek képviselve.

Végrendelet megtámadása

A hagyatéki per megindításának az egyik leggyakoribb indoka a végrendelet megtámadása, ami azt jelenti, hogy az egyik fél vitatja vagy kétségbe vonja egy elhunyt személy által készített végrendelet érvényességét vagy tartalmát- Ennek több oka is lehet:

• A végrendelet formai hibái: Ha a végrendelet nem felel meg a jogi követelményeknek, például nincs megfelelően aláírva vagy tanúk által nem hitelesített.

• Az elhunyt személy írásbeli akaratának kétségbe vonása: Ha valaki azt állítja, hogy az elhunyt személy nem kifejezte valódi akaratát a végrendeletben, vagy ha valamilyen módon befolyásolva volt a végrendelet készítésekor.

• A végrendelet tartalmának sérelmezése: Ha az érintett fél nem ért egyet a végrendeletben foglalt rendelkezésekkel, és úgy gondolja, hogy azok igazságtalanok vagy nem megfelelőek.

A végrendelet megtámadásának esetén a hagyatéki per keretein belül a bíróság megvizsgálja, és értékeli a végrendelet érvényességét, valamint tartalmát, figyelembe véve a peres felek érveit és a jogszabályokat. Végezetül a jogerős hagyatéki végzéssel lezárja a hagyatéki eljárást.

Kérjünk szakértői segítséget hagyatéki eljárásokban jártas jogi szakembertől

Az öröklési és hagyatéki ügyek bonyolult jogi kérdésekkel járhatnak, amelyek számos vitás helyzetet vetnek fel. Amennyiben szembesül hagyatéki eljárással, végrendelet megtámadásával vagy más öröklési jogi üggyel, szívesen segítek Önnek a jogi kérdések tisztázásában és az ügyének hatékony kezelésében. Tapasztalatommal és szakértelmemmel állva rendelkezésére, biztosítom, hogy jogi jogai és érdekei megfelelően képviselve legyenek az eljárás során. Kérem, vegye fel velem a kapcsolatot, hogy egyeztethessünk további részletekről és segíthessek az ügyében.