A munkaviszonnyal kapcsolatos jogviták leggyakrabban a munkaviszony megszüntetése, a ki nem fizetett munkabér vagy egyéb járandóság, egyoldalú munkáltatói intézkedések, valamint a feleket terhelő kártérítési kötelezettség miatt alakulnak ki. 

A munkaügyi per lehetőséget biztosít a jogosnak vét igények érvényesítésére. A peres eljárás nem minden helyzetben a legjobb út, de van, amikor ez a leghatékonyabb eszköz a jogos követelések érvényesítésére. Ahhoz viszont, hogy valaki felelős döntést hozzon, tisztában kell lennie a lehetőségeivel – és a korlátaival is.

Milyen esetekben indítható munkaügyi per?

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy a Munka törvénykönyvéből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács a Munka törvénykönyvéből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

Munkaügyi peren 

• a Munka Törvénykönyve alapján létesített,
• a közalkalmazotti,
• – törvényben foglalt kivételekkel – a szolgálati,
• a közfoglalkoztatási,
• a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses,
• a szakképzés során kötött szakképzési munkaszerződésből eredő,
• a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő,
• a szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési

jogviszonyból származó pert kell érteni.

Munkaügyi pernek minősül a további munkajogi igény érvényesítésével kapcsolatos per is (az Mt.-ből, kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó, a munkáltató, a szakszervezet, az üzemi tanács által érvényesített igény).

A munkaügyi per tipikusan a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével, a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel, a fizetési felszólítással, kollektív szerződéssel kapcsolatos vitákkal, valamint egyoldalú munkáltatói intézkedésekkel összefüggésben indul. 

Pénzkövetelések egyszerűbb érvényesítése: A fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is érvényesítheti, kivéve, ha a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosítása, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

A munkaügyi per megindítása a keresetlevél benyújtásával

Munkaügyi perekben elsőfokú bíróságként (2020. április 1. napja óta) a törvényszék jár el.

Munkaügyi perben fél lehet – a munkáltatón és a munkavállalón túl – az a szakszervezet, munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy üzemi, közalkalmazotti tanács is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége. 

A munkaügyi per a keresetlevél benyújtásával indul meg. A munkaügyi perben nem kötelező a jogi képviselet. 

Munkaügyi per indításához kapcsolódó határidők

A munkaügyi perekben különösen fontos a szoros törvényei határidők betartása. Bizonyos esetekben a törvény rendkívül rövid, jogvesztő határidőt szab a keresetlevél benyújtására. Jogvesztő határidő azt jelenti, hogy ha elmulasztja, utólag nem pótolható – elveszíti a perindítás jogát az adott igényre. 

A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni

• az egyoldalú munkaszerződés-módosítással,
• a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével,
• a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel,
• a fizetési felszólítással, továbbá
• a munkáltató által írt írásbeli értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítésével vagy módosításával 

kapcsolatos igény érvényesítése iránt.

A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás vagy egyoldalú jognyilatkozat megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.

Speciális elévülés határidő:

A munkajogi igény három év alatt évül el.

A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

Milyen költséggel jár egy munkaügyi per? 

A munkaügyi perek esetében a jogalkotó több kedvezményt is biztosít annak érdekében, hogy a munkavállalókat ne riasszák el a magas költségek:

Peres illeték (bírósági díj)

A peres eljárás megindításakor főszabály szerint illetéket kell fizetni. 

Az illeték alapja főszabály szerint az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, azonban munkaügyi perben a pertárgy érték meghatározása során az alábbi speciális szabályokat kell figyelembe venni:

Ha a munkaügyi perben a munkaviszony létrejötte, fennállása, megszüntetése a vitás, úgy, hogy annak helyreállítását kérik, a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként – a ténylegesen megállapítható összegtől függetlenül – az egyévi távolléti díjat kell figyelembe venni.

Ha a per tárgya pénzkövetelés, a pénzkövetelés összegét, bérkülönbözet követelése esetén legfeljebb annak egyévi összegét kell a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként figyelembe venni.

Az illeték mértéke pedig az illeték alapjából függően sávos mértékben került meghatározásra az alábbi – nem teljeskörű – felsorolás szerint:

•  300.000 forintig 18.000 forint;
•  300.001–3.000.000 forintig 18.000 forint és a 300.000 forint feletti rész 4,5%-a;
•  3.000.001–10.000.000 forintig 139.500 forint és a 3.000.000 forint feletti rész 5%-a;
• 10.000.001–30.000.000 forintig 489.500 forint és a 10.000.000 forint feletti rész 7%-a;
• 30.000.001–50.000.000 forintig 1.889.500 forint és a 30.000.000 forint feletti rész 4,5%-a

Munkavállalói költségkedvezmény: Ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult. A felet a munkavállalói költségkedvezmény alapján – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a keresetlevél előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjedően költségmentesség illeti meg. A munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell a szükséges iratokat. A fél jogosultságát a bíróság a csatolt iratok alapján hivatalból vizsgálja.

Perköltség és ügyvédi díj 

A per során felmerülő költségeket – például tanúköltség, szakértői díj – szintén megelőlegezi az állam a legtöbb munkaügyi perben (ez is része költségkedvezménynek). 

A költségmentesség azt jelenti, hogy a félnek egyrészt nem kell előzetesen az eljárásért illetéket fizetnie akkor, amikor az illetékjogszabályok ezt előírják, másrészről költséget előlegeznie akkor, amikor a perrendtartás szabályai szerint egyébként kellene. A költségmentesség magában foglalja azt, hogy nem kell utóbb megfizetnie az előzetesen meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget akkor, amikor azt a perrendtartás szabályai szerint egyébként meg kellene tennie. A költségmentesség mentesíti a felet a perköltség-biztosíték letétele alól is.

A költségmentesség nem vonatkozik viszont azokra a költségekre, amelyek a félnél nem az előlegezés szabályai szerint, a bíróság határozata nyomán merülnek fel, hanem a fél eljárásával automatikusan. A kedvezmény ezen túl nem terjed ki az ellenfélnél felmerült, az ellenfél által felszámított perköltség megtérítésére sem, hiszen a törvény a megfizetési mentesség hatálya alá kifejezetten csak a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költségeket vonja be.

A munkaügyi per menete és várható hossza

Ahogy valamennyi peres eljárásra, úgy a munkaügyi perre is jellemző, hogy hosszadalmas folyamat. Az elsőfokú eljárásban is általában több tárgyalást tartanak, és ezek között akár hónapok telhetnek el. 

• A keresetlevél benyújtása után a bíróság megvizsgálja, hogy formailag és tartalmilag befogadható-e. Ha igen, kitűzi az első tárgyalási napot. Az első tárgyalás időpontjáig gyakran hónapokat kell várni – a pontos idő függ a bíróság leterheltségétől és az ügy bonyolultságától.
• A munkaügyi perben jellemzően több tárgyalási forduló is van. Az elsőn történik a perfelvétel, a kereset és védekezés pontosítása. Ezután a bíróság bizonyítási eljárást folytat: tanúk kihallgatása, okiratok vizsgálata stb. Minden egyes tárgyalás között ismét eltelhet 1-2 (vagy több) hónap, mire a következő kitűzésre kerül. Egy munkaügyi per – a fellebbezési szakaszt is beleszámítva – akár több év alatt zárul le jogerősen.
• Ha az ügyben valamely speciális szakkérdést (pl. orvosi, könyvviteli, műszaki kérdést) kell eldönteni, a bíróság igazságügyi szakértőt rendelhet ki, ami tovább növeli a munkaügyi per hosszát.
• Ha az elsőfokú ítélet valamelyik fél számára kedvezőtlen, leggyakrabban fellebbezést nyújt be. A fellebbezés elbírálása a másodfokú bíróságon újabb hosszú hónapokat (néha 1-2 évet is) vehet igénybe. Sőt, bizonyos esetekben a per a Kúriáig is eljut felülvizsgálatra, ami még tovább nyújthatja a végső döntés megszületését. Nem ritka tehát, hogy egy munkaügyi jogvita teljes lezárása 4-5 évig is eltart.

A hosszadalmas és költséges pereskedés miatt érdemes megfontolni az alternatív vitarendezési lehetőségeket. Sok munkaügyi jogvita peren kívül megegyezéssel is lezárható. Például egy közvetlen tárgyalás a munkáltatóval - elsősorban ügyvédek útján - gyakran vezet olyan kompromisszumra, amely mindkét félnek elfogadható, elkerülve a további éveken át tartó bizonytalanságot.

Speciális szabályok

Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek, a tárgyalás a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Ebből a célból az elnök a jogvita egészét a felekkel megtárgyalja.

Munkaügyi perben a munkáltatónak kell bizonyítania

• a kollektív szerződés, az igény elbírálásához szükséges belső szabályzatok, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a munkáltató működési körében keletkezett okiratok tartalmát,
• az igényelt juttatással összefüggő számítások helyességét, ha az vitatott és
• – bérvita esetén – a juttatás megfizetését.

A munkaügyi perek kimenetele

Ha a munkavállaló pernyertes: A bíróság ilyenkor helyt ad a kereseti kérelmének. Pár gyakori példa:

• Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogszerűtlenül szüntette meg a munkaviszonyt, a munkáltatót kártérítés megfizetésére kötelezi. Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Emellett a munkavállaló – a törvényben meghatározott feltételekkel – a végkielégítés összegének megfelelő összegre is jogosult lehet, illetve kártérítés helyett a felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget is követelheti. 
• A Munka törvénykönyvének 83. §-ában meghatározott esetekben – például ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe, vagy joggal való visszaélés tilalmába ütközött – a bíróság a munkavállaló kérésére a munkaviszony helyreállítja. 

Ha a munkavállaló pervesztes, azaz a bíróság elutasítja a keresetet. A pervesztes munkavállalónak meg kell fizetnie a perköltséget, beleértve a munkáltató jogi képviselőjének díját is, az ítéletben meghatározott összegben. A munkavállalói költségkedvezmény ezt nem érinti: az csak az állam által előlegezett költségekre vonatkozik, a munkáltató ügyvédi díjára nem.

Mikor forduljon munkaügyi bírósághoz? 

A fentiekből látható, hogy a munkaügyi per indítása komoly döntés, amelyet alaposan át kell gondolni. Akkor érdemes munkaügyi bírósághoz fordulni, ha olyan lényeges jogsérelem érte, amelyet más úton nem sikerül orvosolni, és a várható eredmény arányban áll a pereskedés ráfordításaival. Mindig mérlegelje azonban a ráfordítandó időt és energiát: egy per stresszes és hosszadalmas folyamat tud lenni.

Gyakorlati tanácsok a munkaügyi perhez

Mielőtt peres eljártás indítana, forduljon munkajogban jártas szakemberhez. Egy ügyvéd fel tudja mérni az esélyeit, ismeri a buktatókat, és segít stratégiát alkotni. Lehetőleg már a 30 napos határidő előtt keressen segítséget, hogy időben összeálljon a kereset.