A munkaviszony jogellenes megszüntetése és annak jogi következményei

A munkajogviszony megszüntetése mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára egy meghatározó esemény. A munkaviszony több módon is megszüntethető - közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással - és valamennyi megszüntetése mód esetén be kell tartani a Munka törvénykönyvének előírásait. Amennyiben a munkaviszony megszüntetése során a Munka törvénykönyvében vagy a munkaszerződésben foglalt szabályok megsértése bekövetkezik, az a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét eredményezi és a sérelmet szenvedett fél kártérítési igényét érvényesítheti.

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének esetei a munkáltató részéről történő munkaviszony megszüntetés esetén

A Munka törvénykönyve nem sorolja fel azokat a tényállásokat, amelyek a munkáltató jogellenes munkaviszony-megszüntetését eredményezik, így minden esetben jogellenes a munkáltató jogviszony-megszüntetése, ha a munkaviszonyt nem a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban előírtak szerint szünteti meg. Ebből eredően bármely munkaviszony-megszüntetésre vonatkozó szabály megsértése a munkaviszony jogellenes megszüntetését eredményezni. 

Az alábbi esetek a munkaviszony jogellenes megszüntetését eredményezik:

• Indokolási kötelezettség megsértése: A munkáltatói felmondás jogellenessége leggyakrabban az indokolás hibája miatt kerül megállapításra. A felmondásnak világosan tartalmaznia kell a felmondás indokát, amelynek valóságosnak és okszerűnek kell lennie; bármely kritérium megsértése a felmondás jogellenességét eredményezni. 
• Felmondási tilalom megsértése: A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállalót meghatározott esetekben - például várandosság, szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, stb. - védelem illeti meg, amelynek tartama alatt a munkáltató a munkaviszonyát felmondással nem szüntetheti meg. Bizonyos esetekben a munkáltató jogszerűen megszüntetheti felmondással a munkaviszonyt, azonban a felmondási idő a törvényben meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik, például betegség miatti keresőképtelenség esetén a felmondási idő a keresőképtelenség lejártát követő napon, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év elteltével indul meg.
• Azonnali hatályú felmondás indokolásában rejlő hiba: A Munka törvénykönyvének 78. § -ban szabályozott azonnali hatályú felmondás esetén az indokolás hibái jelentik a jogellenesség megállapításának gyakori okát, valamint nagy szerepe van a határidőknek is, amelyek be nem tartása szintén okod ad a jogellenes munkaviszony-megszüntetés megállapítására.
• Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás: A munkáltató akkor jár el jogellenesen, ha a megszüntetés jogát nem a rendeltetésének megfelelően gyakorolja, továbbá a ha a próbaidő elteltét követően gyakorolja az indokolás nélküli azonnali hatályú felmondás jogát. 

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének következménye

Amennyiben a munkavállaló és a munkáltató a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben peren kívül nem tudnak megállapodni, úgy a munkavállaló munkaügyi per keretében érvényesítheti az igényét. 

A munkaügyi perben a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevőnek kell bizonyítania. A bizonyítás sikertelensége a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét eredményezi. 

A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt, illetve szűk esetkörben a munkaviszony helyreállítására is lehetőség van. A munkavállalót az alábbi lehetőségek illetik meg:

• Kártérítés: A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét, akkor sem, ha a munkavállalónak ennél magasabb összegű elmaradt jövedelme keletkezett. 
• Végkielégítés: A munkavállaló a kártérítésen túl jogosult a végkielégítés összegére, ha a munkaviszony jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagy a munkaviszonya megszűnésekor azért nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége volt. 
• Munkaviszony helyreállítása: A Munka törvénykönyvében meghatározott esetekben (pl. ha a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt) a munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállíthatja. 
• Sérelemdíj: Amennyiben a munkaviszony megszüntetése a Polgári törvénykönyvben definiált személyi jog megsértésével járt együtt, akkor lehetséges sérelemdíjat is igényelni. 

Fontos megjegyezni, hogy bár a munkaviszony jogellenes megszüntetésének komoly következményei lehetnek a munkáltatóra nézve, ezek a jogkövetkezmények azonban nem automatikusan érvényesülnek, hanem a munkavállalónak kell érvényesítenie az igényeit. Ehhez érdemes ügyvédi segítséget igénybe venni, hogy az érdekei a megfelelő módon érvényesüljenek.

A munkavállalói jogellenes munkajogviszony megszüntetési tényállásokat a Munka törvénykönyve nem sorolja fel. A törvény úgy rendelkezik, hogy a jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló a munkakörét nem az előírt rendben adja át.

A fenti szabályokból adódóan a munkakör átadására vonatkozó szabályok megsértésén túl minden olyan eset a jogellenes munkaviszony-megszüntetés körébe tartozik, amikor a törvény a munkavállalóra valamilyen kötelezettséget ró a megszüntetésre vonatkozó jogának gyakorlása során és azt a munkavállaló megszegi. 

Az alábbi - tipikusnak tekinthető - esetek a munkavállalói felmondás jogellenességét eredményezik:

• Alaki előírások megsértése: A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó alaki előírások megsértése megalapozza a munkajogviszony jogellenes megszüntetését, jogellenes lesz a felmondás, ha azt nem írásban közli a munkavállaló.
• Indokolási kötelezettség megsértése: Amennyiben a munkavállalónak a jognyilatkozatát indokolnia kell, jogellenes lesz a munkajogviszony megszüntetése, ha nem tesz eleget az indokolási kötelezettségének, vagy indokolása nem felel meg a törvényi előírásoknak. A munkavállaló indokolási kötelezettsége áll fenn a határozott idejű munkaviszony felmondása esetén, valamint azonnali hatályú felmondás esetén.
• Felmondási időre vonatkozó előírások megszegése: A munkavállaló köteles betartani a törvényben előírt felmondási időt, kivéve, ha indokolt az azonnali hatályú felmondás. Ha a munkavállaló nem teljesíti a felmondási idő letöltését, az szintén jogellenes lehet.

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének következményei a munkavállalóra nézve

Ha a munkavállaló munkajogviszonyát jogellenesen szüntette meg, főszabály szerint a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. Mivel főszabály szerint munkavállalói felmondás esetén a felmondási idő 30 nap, a munkavállaló jogellenes munkajogviszony megszüntetésének szankciója a munkavállaló 30 napi távolléti díja. 

Határozott időtartamú munkaviszony esetén a jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkavállaló a határozott időből még hátralévő időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni, de legfeljebb háromhavi távolléti díjának megfelelő összeget. 

A munkavállalóra irányadó felmondási időre járó átlagkereset, valamint a határozott időből hátralévő időre járó távolléti díj átalánykompenzáció, azok a munkáltató megilletik függetlenül attól, hogy a munkavállaló a jogellenes munkajogviszony-megszüntetéssel okozott-e kárt a munkáltatónak. Amennyiben a munkavállaló a jogellenes megszüntetéssel kárt is okozott, a munkáltató az átalánykomepenczáció mértéket meghaladó kárát is érvényesítheti, azonban ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Természetesen utóbbi esetben a munkáltatónak kell bizonyítania a kár bekövetkeztét, a kár összegét, valamint a felmerült kár és a jogellenes munkaviszony-megszüntetés közötti okozati összefüggést. 

Vegyen igénybe ügyvédi szolgáltatást!

Ha úgy érzi, hogy munkaviszonyának megszüntetése jogellenesen történt, vagy bizonytalan abban, hogy a felmondása megfelel-e a törvényi előírásoknak, fontos, hogy ügyvéddel konzultáljon. A konzultáció megoldást jelent a vitás helyzet megértésében és tájékoztatást kap arról, hogy milyen lehetőségei vannak. A konzultáció alkalmával megbízást adhat az ügyvéd részére a felmondás megszövegezésére, kártérítési igényének érvényesítésére. Abban az esetben is állok rendelkezésére, ha a volt munkavállalója azt állítja, hogy Ön jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát.

Személyre szabott tanácsokkal és támogatással állok rendelkezésére, hogy biztos alapot teremtsek a jogi ügyek sikeres kezeléséhez és az Ön érdekeinek hatékony képviseletéhez.