A munkahelyi kamerás megfigyelőrendszer jogszerű alkalmazása

Manapság egyre gyakoribb, hogy a munkáltató – személy- és vagyonvédelmi, illetve munkavédelmi vagy információbiztonsági célból - a munkavégzés területén kamerás megfigyelést alkalmaz, amely megfigyelés szükségszerűen a munkavállaló tevékenységére is kiterjed. A megfigyelés betekintést biztosít a munkavállaló privát szférájába, amely ténynél fogva a munkavállót megilleti a személyiségi jogok védelme, valamint a a személyes adatok védelméhez fűződő jog gyakorlása.

A munkáltató által alkalmazott kamerás megfigyelésnek számos korlátja van, amelyeket a jelen bejegyzésben járok körbe.

A munkahelyi kamerás megfigyelőrendszer alkalmazásának jogalapja

A munkavállalók munkáltatói ellenőrzésével kapcsolatos alapvető szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: „Mt.”) 11/A §-a tartalmazza, amely kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető, és ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, akkor, ha erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatta.

Az Mt. 9. § (2) bekezdése kimondja, hogy a munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell. Az Mt. 9. § (3) bekezdése deklarálja, hogy a munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le, továbbá a munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendelete (a továbbiakban: „GDPR”) értelmében egy ember arca, képmása személyes adatnak; míg a kamerán keresztül történő élőkép megtekintése, a képfelvétel készítése, a képfelvétel megtekintése, a képfelvétel tárolása, valamint a személyes adatokon elvégzett bármely művelet adatkezelésnek minősül, így a kamerás megfigyelés a GDPR hatálya alá esik.

A kamerás megfigyeléssel kapcsolatos további részletszabályokat a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: „Szvmt.”) szabályozza.

A munkahelyi kamerás megfigyelés korlátai és jogszerűségének feltételei

A munkáltatónak – a fenti szabályokkal összefüggésben - minden esetben vizsgálnia kell, hogy a munkahelyi kamerás megfigyelés a munkáltató ellenőrzési jogának gyakorlása körében feltétlenül szükséges-e és amennyiben a válasz igen, akkor a megfigyelés ezen módja a cél elérésével arányos-e.

A munkáltatónak igazolnia kell tudni azt, hogy az általa alkalmazott elektronikus megfigyelő rendszer összeegyeztethető a célhoz kötöttség elvével és megfeleltethető az érdekmérlegelés tesztjének.

A kamerás megfigyelést alkalmazó munkáltató az érdekmérlegelési teszt elkészítésével megfelelően alá tudja támasztani, hogy a kamerás megfigyelés alkalmazásához szükséges előzetes vizsgálatokat elvégezte.

Az Mt. részletes szabályokat nem tartalmaz e körben, ezért az irányadó joggyakorlatból kell kiindulni, amelyhez az Szvmt. és az Mt-hez fűzött kommentár, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlásai és eseti döntései biztosítanak támpontokat.

A munkahelyi kamerás megfigyelőrendszer alkalmazásával szemben támasztott követelmények:

• A munkahelyi kamerás megfigyelést elsősorban személy- és vagyonvédelmi célból, munkabiztonság vagy információbiztoság céljából lehet alkalmazni. A megfigyelés feltétele a tényleges és közvetlen veszély.
• A kamera működtetésével összefüggő adatkezelés jogalapja az érdekmérlegelés lehet. Az érdekmérlegelés során figyelembe veendő tényező a védendő érdek nagysága és a kamera elhelyezkedése (látószöge): nagy értékű berendezések vagy raktárhelyiségek vagy az oda vezető útvonal megfigyelése könnyebben indokolható, mint egy olyan folyosószeglet ellenőrzése, ahol semmilyen értékes vagy veszélyes eszköz nincs.
• Az érdekmérlegelés során szempont lehet a kamera működtetésének időzítése, mivel minimális a munkavállalók magánszférájába történő beavatkozás, ha a kamera csak munkaidőn kívül üzemel.
• A célhoz kötöttség elve és az érdekmérlegelés tesztje azt a követelményt támasztja a munkáltatóval szemben, hogy az egyes kamerák látószöge csak a kamera céljával összhangban álló területre irányulhat. Az elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag a saját tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek, illetőleg az ott történt események megfigyelésére alkalmazható.
• A munkáltatónak az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazására vonatkozó tájékoztatóban minden egyes kamera vonatkozásában meg kell jelölnie, hogy az adott kamerát milyen célból helyezte el az adott területen és milyen területre, berendezésre irányul a kamera látószöge.
• A munkáltatónak biztosítani kell azt, hogy a felvételek visszanézésére csak szűk személyi kör rendelkezzen jogosultsággal, kizárólag azon személyi körnek legyen erre lehetőség, amelynek tagjai a felvételek megtekintése alapján a szervezeten belül döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Emellett meg kell alkotni azokat az alapvető szabályok, hogy ki, milyen célból és milyen időközönként nézheti vissza felvételeket.
• Az elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazása szempontjából nincs szükség ugyan a munkavállaló hozzájárulására, azonban a munkavállalónak előzetesen tájékoztatnia kell a munkavállalót az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásával együtt járó adatkezelés lényeges körülményeiről.
• A munkáltató köteles figyelemfelhívó jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz.
• Amennyiben a kamerás megfigyelés olyan területre irányul, ahol a munkavállalók és ügyfelek egyaránt tartózkodhatnak, akkor a munkáltatónak figyelemfelhívó jelzést kell elhelyeznie az elektronikai vagyonvédelmi rendszer által folytatott megfigyelés tényéről, valamint tájékoztatást a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének rendjéről és tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személy adatairól, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá az érintettek jogairól és az érvényesítésük rendjéről.
• A kamerafelvétel megőrzési idejével kapcsolatban a NAIH korábbi gyakorlata az Szvmt. rendelkezéseit rendelte alkalmazni, amely alapján a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított 3 munkanap elteltével meg kellett semmisíteni, illetve törölni kellett. Az Szvmt. vonatkozó passzusa 2019. április 26-án hatályát vesztette, azóta a tárolási idő időtartamára tekintve konkrét iránymutatás nincs, az adatkezelés céljára tekintettel az érdekmérlegelési teszt során határozható meg a szükséges megőrzési idő. Ugyanakkor az Európai Adatvédelmi Testület legújabb, társadalmi konzultációra bocsátott iránymutatása alapvetően szintén néhány napos megőrzési időt javasol, azzal, hogy amennyiben hosszabb megőrzési idő szükségessége valóban igazolható, elvben az is jogszerű lehet, illetve amennyiben a kamerafelvétel további elemzése vagy bizonyítékként való felhasználása felmerül, úgy természetesen hosszabb ideig is megőrizhető.
  • Példa: Egy kis üzlet tulajdonosa rendszerint még aznap észreveszi, ha rongálás történik. Következésképpen 24 órás rendes adattárolási időtartam elegendő. A hétvégi zárva tartás vagy hosszabb munkaszüneti időszakok esetén azonban hosszabb adattárolási időtartam lehet indokolt. Kár észlelése esetén előfordulhat, hogy a tulajdonosnak hosszabb ideig kell tárolnia a videofelvételt, hogy az elkövetővel szemben jogi lépéseket tegyen.

Személyiségi jogi jogsértés polgári jogi jogkövetkezményei

Az Mt. 9. § (1) bekezdése értelmében a munkavállaló személyiségi jogainak védelmére a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) szabályait kell alkalmazni, így a sértett munkavállaló a Ptk. 2:52. § -a alapján a személyiségi jogok megsértése esetén sérelemdíjat követelhet a munkáltatótól.

Adatkezelés:

Az adatkezelés e tekintetében is 3 fő pilléren nyugszik, a releváns jogalap kiválasztásán, az adatbiztonság teljesülésén és a célhoz kötöttség elvének való megfelelésen.

Amennyiben jogszerű célja van az adatkezelésnek, a munkáltatónak az adattakarékosság elvéből (GDPR. 5. cikk. (1) bek. c) pont) következően azt kell vizsgálnia, hogy a jogszerű adatkezelési célt egyéb eszközzel észszerű, illetve arányos módon el lehet-e érni, illetve, hogy a személyes adatok a kezelésük céljára mennyiben alkalmasak és relevánsak.

***

Ha Ön is úgy érzi, hogy a kamerás megfigyelés terén vállalkozásának felül kell vizsgálnia az eddig alkalmazott gyakorlatát, vagy biztosítani szeretné cégének, hogy a – sokszor átláthatatlannak tűnő - jogszabályoknak megfelelően működjön, akkor jó helyen jár.

Szolgáltatásaim között megtalálja az adatvédelmi auditot, amely során áttekintem cégének jelenlegi adatkezelési gyakorlatait és javaslatokat teszek az esetleges hiányosságok kijavítására.

Ha a cégénél kamerás megfigyelőrendszert kíván bevezetni vagy már rendelkezik ilyennel és szeretné biztosítani annak megfelelő működését, akkor szintén állok rendelkezésére. Tapasztalattal rendelkezem az olyan kamerás megfigyelőrendszer működtetésére vonatkozó szabályzatok készítésében, amelyek teljes mértékben megfelelnek az adatvédelmi előírásoknak.

Vegye fel velem a kapcsolatot és tegyük együtt biztonságossá a vállalkozását.

munkajogi ügyvéd, ügyvéd győr, győri ügyvéd, munkajogász, munkajogász győr