A kártérítési igény jogellenesen okozott károkért járó pénzbeli kompenzációt jelent, amelynek célja, hogy a károsult fél olyan helyzetbe kerüljön, mintha a kár meg sem történt volna. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, beleértve a tényleges vagyoni hátrányt, az elmaradt vagyoni előnyt és a nem vagyoni kárt is. A kártérítési igény elévülési ideje általában öt év és ez az időszak a károkozás bekövetkezésének napjától számít. Aki személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
A kártérítési eljárás folyamata több lépésből áll: a károsultnak először meg kell fogalmaznia, be kell jelentenie, az igényét, részletesen leírva a kár bekövetkezésének körülményeit és a károk jellegét. Ezt követően bizonyítékokat kell gyűjtenie, majd egyeztetnie kell a károkozóval vagy bizonyos esetekben annak biztosítójával a kártérítés mértékéről és feltételeiről. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, a károsult bírósághoz fordulhat, ahol bizonyítania kell a kár bekövetkezését, a károkozó felelősségét, valamint az okozati összefüggést a károkozás és a bekövetkezett kár között. A bíróság ezek alapján hoz ítéletet a kártérítés összegéről és kifizetési feltételeiről.
Lássuk a részleteket!
A kártérítési igény azt jelenti, hogy valaki pénzbeli kompenzációt kér a károkozótól azért, mert kárt szenvedett el. Ez a kár lehet anyagi (például anyagi veszteség, elmaradt haszon) vagy nem anyagi (például testi sérülés, lelki sérelem). A kártérítés célja, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozza, mintha a kár be sem következett volna, azaz teljes mértékben kompenzálja a károkozást.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a kártérítési igényekkel kapcsolatban több fontos rendelkezést tartalmaz. Általános szabályként a Ptk. kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (Ptk. 6:519. §). A kár fogalmába beletartozik a tényleges vagyoni hátrány, az elmaradt vagyoni előny és a nem vagyoni kár (Ptk. 6:522. §). A kártérítési igény elévülési ideje általában öt év, amely a károkozás bekövetkezésének napjától kezdődik (Ptk. 6:532. §). Nem vagyoni kár esetén sérelemdíjat lehet követelni, amelynek mértéke az okozott sérelem súlyától függ.
Szerződésszegéssel okozott kár esetén főszabály szerint a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt megtéríteni, míg a szerződésszegés következményeként a károsult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.
Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítési és megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles.
Ezek a rendelkezések biztosítják, hogy a károsultak megfelelő jogi védelemben részesüljenek és káruk megtérítését igényelhessék.
A kártérítési igény elévülési ideje a Ptk. szerint általában öt év. Az elévülési idő kezdete a károkozás bekövetkezésének napja. Ez azt jelenti, hogy a károsult félnek öt éve van arra, hogy a kár bekövetkezésétől számítva jogi úton érvényesítse kártérítési igényét. Az elévülési idő elteltével az igény érvényesíthetetlenné válik, és a károkozó mentesül a kártérítési kötelezettség alól. (Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), 6:22. §)
A kártérítési eljárás folyamata több lépésből áll, amelyek célja, hogy a károsult fél megkapja a neki járó kompenzációt.
A károsult fél először hivatalosan bejelenti kártérítési igényét a károkozónak vagy annak biztosítójának. Ez a bejelentés történhet írásban vagy szóban, de mindig javasolt írásban rögzíteni, hogy később bizonyítható legyen.
A bejelentésben részletesen le kell írni a kár bekövetkezésének körülményeit, a keletkezett károk jellegét és mértékét.
A károsultnak össze kell gyűjtenie minden olyan bizonyítékot, amely alátámasztja a kár bekövetkezését és annak mértékét. Ide tartoznak például orvosi jelentések, javítási számlák, tanúk vallomásai, fényképek a kárról, és minden egyéb releváns dokumentum.
Fontos, hogy minden bizonyítékot gondosan megőrizzünk és rendszerezzünk.
A bejelentést követően a felek (károsult és károkozó vagy annak biztosítója) egyeztetnek a kártérítés mértékéről és feltételeiről. Ez az egyeztetés lehet személyes találkozó, telefonos megbeszélés vagy írásos kommunikáció.
Gyakran előfordul, hogy a biztosító társaság szakértője is részt vesz az egyeztetésben, aki felméri a kár mértékét és javaslatot tesz a kártérítés összegére.
Ha sikerül megegyezni a kártérítés összegéről és feltételeiről, akkor a felek írásban rögzítik a megállapodást. Ezt követően a károkozó vagy biztosítója kifizeti a megállapított összeget a károsultnak.
A megállapodás aláírása után a kártérítési igény rendezettnek tekinthető és a felek jogilag is lezártnak tekintik az ügyet.
Ha nem sikerül megegyezni, a károsult fél bírósághoz fordulhat kártérítési igényével. A bírósági eljárás során a károsultnak bizonyítania kell a kár bekövetkezését, annak mértékét, és azt, hogy a károkozó felelős a kárért.
A bíróság mérlegeli a bizonyítékokat, meghallgatja a tanúkat és végül ítéletet hoz az ügyben. Az ítéletben a bíróság meghatározza a kártérítés összegét és annak kifizetési feltételeit.
Kártérítési igénnyel élhetünk minden olyan esetben, amikor valaki jogellenesen kárt okoz nekünk, legyen az anyagi vagy nem anyagi természetű. Íme néhány gyakori példa:
Ha közlekedési balesetet szenvedünk, amelyet más okozott, kártérítési igényt nyújthatunk be a károkozó vagy annak biztosítója felé. Ilyen esetben kártérítést kérhetünk az autó javítási költségeiért, az orvosi költségekért és egyéb anyagi károkért, valamint nem anyagi károkért, mint például a testi sérülés vagy lelki trauma.
A kártérítési igény egyik tipikus nem vagyoni károkozás esete. Rágalmazás esetén sérelemdíjat követelhetünk, ha valaki hamis állításokkal rontja a jó hírnevünket, ami lelki sérülést vagy társadalmi hátrányt okoz. A sérelemdíj célja a nem anyagi károk, például a stressz, a lelki sérelem és a hírnév csorbulásának kompenzálása. Az igény érvényesítéséhez bizonyítani kell, hogy a rágalmazó hamis tényeket közölt rólunk, ezek az állítások jogellenesek voltak, és tényleges sérelmet okoztak nekünk. Az eljárás során először írásban jelezzük igényünket a rágalmazó felé, majd ha nem sikerül megegyezni, bírósághoz fordulhatunk a sérelemdíj megítélése érdekében.
Kártérítési igénnyel élhetünk, ha valaki megrongálja vagy megsemmisíti a tulajdonunkat. Ez lehet például vandalizmus, tűzeset, vagy egyéb esemény, amely a vagyonunkban kárt okoz. Az ilyen igények fedezhetik a javítási vagy pótlási költségeket.
Munkabaleset esetén, ha a munkáltató nem biztosította a megfelelő munkakörülményeket vagy nem tartotta be a munkavédelmi szabályokat, kártérítési igényt nyújthatunk be. A kártérítés magában foglalhatja az orvosi költségeket, a kiesett munkabért és egyéb károkat.
Ha valaki megszegi a velünk kötött szerződést, és ezzel kárt okoz nekünk, kártérítési igényt nyújthatunk be. Például, ha egy vállalkozó nem végzi el megfelelően a munkát, amit vállalt, és emiatt kárunk keletkezik, kártérítést kérhetünk tőle. Vagy, ha a munkavállaló megszegi a versenytilalmi megállapodást és a munkáltató kárára végez gazdasági tevékenységet.
Egészségügyi károkozás vagy orvosi műhiba esetén kártérítési igényt nyújthatunk be, ha egy orvos vagy egészségügyi intézmény gondatlansága miatt testi vagy lelki sérülést szenvedünk. Az igény érvényesítéséhez bizonyítani kell, hogy az orvos vagy az intézmény nem a szakmai standardoknak megfelelően járt el, és ez okozta a kárt. A kártérítés fedezheti az orvosi költségeket, a kiesett jövedelmet, valamint a nem anyagi károkat, mint a fájdalom és a szenvedés. Az igényt először az érintett intézménynél vagy biztosítónál kell bejelenteni, és ha nem sikerül megegyezni, bírósági eljárás indítható.
Amennyiben kártérítési igénnyel szeretnénk élni, különösen fontos, hogy szakértő segítséget kérjünk egy kártérítési ügyekre szakosodott ügyvédtől. A kártérítési ügyek - követelés érvényesítés - összetettek lehetnek, és számos jogi részletet kell figyelembe venni, amelyeket csak tapasztalt szakember képes megfelelően kezelni. Egy kártérítési ügyvéd segít az igény bejelentésében, a szükséges bizonyítékok összegyűjtésében, és képviseli az érdekeinket a tárgyalások és bírósági eljárások során. Az ügyvéd tanácsaival és szakértelmével növeli az esélyünket arra, hogy a lehető legnagyobb kártérítést kapjuk meg, amely fedezi az anyagi és nem anyagi károkat egyaránt. Forduljon hozzám bizalommal, hogy biztosítsa jogainak érvényesítését és igazságos kompenzációt kapjon a bekövetkezett károkért.
Keressen bizalommal!
További információk
Cím: 9021 Győr, Domb u. 8. fszt/1
E-mail: bence@drlauscher.hu
Telefon: +36/30 592-72-72
Skype: lauscherbence
Konzultáció: H-P 08:30 – 17:00
Whatsapp: 36305927272
