A munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre. A jelen bejegyzésben azt ismertetem, mit kell a munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia, mely kérdésekben állapodhatnak meg a felek szabadon, és miről kell a munkáltatónak a munkaviszony kezdetét követően írásban tájékoztatnia a munkavállalót.

A munkaszerződés alakisága és kötelező tartalmi elemei

Alaki előírások, a munkaszerződés tartalma

Általános szabály, hogy a munkaszerződést írásban kell megkötni, ez alól csak nagyon szűk körben fogalmaz meg kivételeket a Munka Törvénykönyve. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a szerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat a munkába lépéstől számított 30 napon belül.

A munkaviszony érvényes létrejöttének alapfeltétele, hogy a felek – a munkáltató és a munkavállaló – legalább a legfontosabb kérdésekben megállapodjanak. 

A munkaszerződés tartalmi elemeit kötelező, természetes és eshetőleges tartalomra lehet bontani.

A munkaszerződésnek két kötelező tartalmi eleme van: a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.

A munkavállaló alapbére 

A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében. A munkavállaló alapbérének kötelezően el kell érnie legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) mértékét. Ha a felek a minimálbérnél alacsonyabb alapbérben állapodnak meg, a munkaszerződés e részében semmis, és helyette a minimálbért kell alkalmazni. Ha a munkakör betöltéséhez legalább középfokú iskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség szükséges, az alapbérnek a garantált bérminimumot kell elérnie. 

A munkakör meghatározása 

A munkaszerződésben kötelező tartalmi eleme a munkavállaló munkaköre. A munkakör meghatározása egy-két szavas megjelöléssel történik, ugyanakkor a munkáltató írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkakörébe tartozó feladatokról. 

A munkaviszony kezdőnapja

Nem kötelező érvényességi kellék, eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony kezdetének napja a munkaszerződés megkötését követő nap. 

A munkavégzés helye:

Nem kötelező tartalma a munkaszerződésnek, amennyiben a munkaszerződés ezt nem tartalmazza, úgy munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. A munkahely meghatározása történhet egy konkrét cím megjelölésével (pl. egy iroda, telephely), de a felek megállapodhatnak több helyszínben is (pl. Budapest és környéke) vagy földrajzi területben (pl.: Magyarország teljes területe). A távmunkára, otthoni munkavégzésre külön szabályok is vonatkoznak, de ezeket is célszerű már a szerződéskötéskor tisztázni és írásba foglalni.

Próbaidő 

A próbaidő a munkaszerződésnek nem kötelező eleme. A próbaidő lényege, hogy tartama alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti. Próbaidőt érvényesen csak írásban, a munkaszerződésben lehet kikötni. A próbaidő hossza a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3 hónap lehet. Ennél rövidebb idejű kikötés esetén a próbaidő meghosszabbítható, azonban a tartama meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot. Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb 6 hónap. 

A munkaidő mértéke

A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. 

A munkaviszony időtartama

A munkaviszony határozott, illetve határozatlan időre jön létre. A munkaviszony főszabály szerint határozatlan időre jön létre, így a munkaviszony időtartamára vonatkozó rendelkezés hiányában határozatlan idejű munkaviszony jön létre. A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. 

Egyéb megállapodások, juttatások:

A fentieken túl a munkaszerződés tartalmazhat egyéb rendelkezéseket is, például prémiumrendszerről, céges juttatásokról, képzésekről, vagy akár versenytilalmi megállapodásról. Bár ezek nem kötelező elemek, a felek szabadon megállapodhatnak bennük, és rögzíthetik azokat a szerződésben vagy mellékleteiben.

A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége

A munkáltatónak legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül tájékoztatnia kell a munkavállalót a munkaviszony alapvető feltételeiről. A tájékoztató tartalmára a Munka Törvénykönyve 46. §-ban meghatározottak az irányadóak. 

A tájékoztatás tárgykörei

1. A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkáltatói jogkört mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti.
2. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony kezdetéről, tartamáról.
3. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkahelyről.
4. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkakörbe tartozó feladatokról.
5. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről.
6. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról és a kifizetés napjáról.
7. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról.
8. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának, illetve meghatározásának módszeréről.
9. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól.
10. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról.
11. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterheket megfizeti.
12. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

A munkaszerződés módosítása

A munkaviszony során előfordulhat, hogy a felek módosítani szeretnék a szerződés feltételeit (például munkakör, alapbér). A munkaszerződés módosítására közös megegyezéssel van lehetőség, a munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 

A munkavállaló nem köteles elfogadni a munkáltató munkaszerződésmódosítási ajánlatát. Önmagában az ajánlat nem szolgálhat a munkáltatói felmondás indokaként, ugyanakkor a felmondás alapját képezheti az, hogy a munkáltató a működésével összefüggő okból (átszervezés) nem tudja tovább foglalkoztatni a munkavállalót az eredeti munkakörében. 

Összegzés: mire figyeljünk a munkaszerződés megkötésekor?

A munkaszerződésnek kötelezően csak a munkavállaló alapbérét és munkakörét kell tartalmaznia. A munkaviszony kezdőnapja, a munkavégzés helye, a munkaidő és a munkaviszony tartama tekintetében megállapodás hiányában a Munka Törvénykönyve szabályai érvényesülnek. Amit a felek nem rögzítenek, abban tehát a törvény rendelkezése lesz irányadó, amely nem feltétlenül felel meg a felek szándékának. A munkaszerződés tartalmát ezért nem a törvényi minimum, hanem az adott munkakör és a munkáltató működése alapján érdemes kialakítani.

A munkaszerződés aláírásával a munkáltató kötelezettségei nem érnek véget: a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót a munkaviszony lényeges feltételeiről. A munkaviszony során a munkaszerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható.

Munkáltatók részére vállalom munkaszerződés-minták és a munkáltatói tájékoztató elkészítését, meglévő munkaszerződések felülvizsgálatát, valamint a munkaszerződés módosításának előkészítését. Munkavállalóként a munkaszerződés aláírása előtt érdemes a felajánlott feltételeket jogi szempontból is átnézetni. Ha kérdése merülne fel a munkaszerződés tartalmával vagy módosításával kapcsolatban, keressen bizalommal.