Fizetési meghagyás

A fizetési meghagyás egy hatékony jogi eszköz, amely lehetőséget biztosít a hitelezők számára, hogy követeléseiket gyorsan és viszonylag egyszerűen érvényesíthessék. A fizetési meghagyás nemcsak gyorsabb, de legtöbbször költséghatékonyabb megoldás is, mint a hagyományosnak tekinthető peres eljárás.

Mi a fizetési meghagyás?

A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás.

A fizetési meghagyást a hitelező kérelmére a közjegyző bocsátja ki és kézbesíti az adós részére, akinek 15 nap áll a rendelkezésére, hogy a fizetési meghagyással szemben ellentmondást terjesszen elő. 

Amennyiben az adós ellentmondást terjeszt elő, úgy a fizetési meghagyás perré alakul, és a kérelmező (hitelező) további 15 napon belül köteles keresetlevelet előterjeszteni az illetékes bíróságon, ennek hiányában az eljárás megszűnik. A perré alakulást követően a fizetési meghagyásos eljárás a polgári peres eljárás szabályai szerint folyik, azzal, hogy mind a keresetlevél, mind az ellenkérelem előterjesztésére az általánosnál rövidebb határidő áll rendelkezésre. 

Amennyiben az adós nem terjeszt elő ellentmondást, úgy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és ugyanolyan hatállyal bír, mint egy jogerős ítélet.  

Fizetési meghagyás kibocsátásának esetei

A pénz fizetésére irányuló lejárt követelés fizetési meghagyás útján érvényesíthető. Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető az olyan pénz követelésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a pertárgy érték meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a hárommillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy

• a feleknek van ismert belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete;
• a pénzkövetelés - a törvényben meghatározott kivétellel - nem a munka törvénykönyve alapján létesített jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból, egészségügyi szolgálati jogviszonyból, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzési munkaszerződés alapjául szolgáló jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered. 

Fizetési meghagyás útján nem érvényesíthető azon követelés, amelynek a pertárgy érték meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a harmincmillió forintot meghaladja.

Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe, ebben az esetben - bizonyos feltételek fennállása esetén - európai fizetési meghagyás kibocsátásának lehet helye. 

Munkaviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény. 

A fizetési meghagyásos eljárás

A fizetési meghagyásos eljárás megindítása előtt célszerű felszólító levelet küldeni az adósnak, amely tartalmazza a fennálló tartozás összegét. Amennyiben az adós nem tesz eleget a felszólításnak, akkor a hitelező kénytelen jogi lépéseket tenni. A fizetési meghagyás, mint jogintézmény, az alábbi lépésekből áll:

• A hitelező - jogi képviselője útján - előterjeszti a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét. A fizetési meghagyás iránti kérelemhez nem kell csatolni mellékletet. 
• A közjegyző a benyújtott kérelmet megvizsgálja és amennyiben nincs helye hiánypótlásnak, vagy a kérelem elutasításának, úgy a fizetési meghagyást kibocsátja. 
• Ellentmondás a fizetési meghagyással szemben: az adósnak a fizetési meghagyás kézbesítését követően 15 nap áll rendelkezésére, hogy a fizetési meghagyással szemben ellentmondást terjesszen elő. Az ellentmondás előterjesztésével az eljárás perré alakul. 
• Amennyiben az eljárás perré alakult, a hitelezőnek 15 nap áll rendelkezésre arra, hogy a keresetet tartalmazó iratot az illetékes bíróságon előterjessze, valamint a peres eljárás kiegészítő illetékét megfizesse. 
• Amennyiben az adós a fizetési meghagyással szemben nem terjeszt elő ellentmondást, úgy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és ugyanolyan hatállyal bír, mint egy jogerős ítélet.  

A jogerős fizetési meghagyás végrehajtása

A fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követően - az önkéntes teljesítés elmaradása esetén - végrehajtási eljárás kezdeményezhető. A végrehajtási eljárásról a linkre kattintva olvashat.

A fizetési meghagyás díja

A hitelezőnek a fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztésekor eljárási díjat kell fizetnie. Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke, a díj mértéke pedig a díjalap 3%-a. Az eljárás perré alakulása esetén további 3% mértékű kiegészítő illetéket kell megfizetni az illetékes bíróság részére. 

A végrehajtás iránti kérelem előterjesztésekor a díjalap 1%-nak megfelelő mértékű díjat kell megfizetni. 

Kérjen ügyvédi segítséget a jogi eljáráshoz

Forduljon hozzám bizalommal, amennyiben Ön a követelését szeretné érvényesíteni, vagy Önnel szemben fizetési meghagyást bocsátottak ki. Szaktudomásommal hozzájárulok a gördülékeny ügyintézéshez és a legkedvezőbb megoldás kidolgozásához.