Szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei

Polgári Törvénykönyv meghatározása szerint a szerződésszegés akkor következik be, amikor valamelyik szerződő fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit a megállapodás szerinti módon, időben vagy minőségben. A szerződésszegéssel kapcsolatos ügyek fontos részét képezik a polgári jognak, mivel lehetőséget biztosít arra, hogy a károsult jogi lépéseket tegyen a megsértett jogai érvényesítése érdekében.

A szerződésszegés különböző típusai között említhetjük a nem teljesítést, amikor a kötelezett egyáltalán nem teljesít, illetve a késedelmet, amikor a teljesítés nem történik meg a meghatározott időben. Ezen kívül létezik hibás teljesítés is, amikor bár teljesítésre kerül sor, az nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban rögzített minőségi vagy mennyiségi követelményeknek. Ezek a szerződésszegés formái különböző jogkövetkezményekkel járnak, amelyek közé tartozik például a kártérítés követelése, az elállás a szerződéstől, felmondás vagy más jogosultságok érvényesítése a szerződésből eredő sérelmek helyrehozatalára.

Szerződésszegés az új Ptk. szerint

A szerződésszegés fogalma a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint azt jelenti, hogy valamelyik szerződő fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit a szerződésben előírt módon, határidőben vagy minőségben. A szerződésszegés a polgári jogban lehetőséget biztosít a másik fél számára, hogy jogi lépéseket tegyen a szerződésben meghatározott jogosultság érvényesítése érdekében.

Szerződésszegés esetei

A szerződésszegésnek több fajtája van, amelyek mind a szerződő fél kötelezettségeinek különböző módon történő megszegésére vonatkoznak. Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) alapján a szerződésszegésnek az alábbi eseteit különböztetjük meg:

Nem teljesítés (teljesítés elmaradása):

Nem teljesítésről akkor beszélünk, ha a kötelezett nem teljesít semmit a szerződésben vállalt kötelezettségeiből. A teljesítés elmaradása végleges, azaz nincs esély arra, hogy a jövőben a kötelezett teljesítse a kötelezettségeit. A teljesítés elmaradása nemcsak részleges, hanem teljes egészében érinti a szerződés tárgyát.

A nem teljesítés esetén a jogosult többféle jogkövetkezménnyel élhet. Kártérítést követelhet az adóstól a nem teljesítésből eredő károkért, beleértve az elmaradt hasznot is és a szerződésszegés miatt felmerült egyéb károkat is. A jogosult elállhat a szerződéstől, ami azt jelenti, hogy a szerződés megszűnik, és a felek kötelesek egymásnak visszaszolgáltatni mindazt, amit a szerződés teljesítése során kaptak. Az elállás különösen akkor jelentős, ha a szerződés célja a nem teljesítés miatt meghiúsul.

Késedelem

A késedelem a szerződésszegés egyik típusa, amely akkor áll fenn, ha az egyik szerződő fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit a meghatározott időben. A késedelem az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szerint lehet kötelezetti késedelem vagy jogosulti késedelem:

• Kötelezetti késedelemről beszélünk, ha a kötelezett nem teljesíti a kötelezettségét a szerződésben vagy a jogszabályban meghatározott határidőn belül. A jogosulti késedelem esetén a következő jogkövetkezmények léphetnek életbe: a kötelezett követelheti a teljesítést, vagy a szerződést felmondhatja, illetve kártérítési igénnyel léphet fel.
• Jogosulti késedelem, mint szerződésszegés esete akkor áll fenn, ha a jogosult nem veszi át a teljesítést, vagy nem biztosítja azokat a feltételeket, amelyek szükségesek az adós részéről a teljesítéshez. Jogosulti késedelem esetén a kötelezettnek nem kell kamatot fizetnie, és kártérítést követelhet a jogosulttól a késedelem miatt felmerült károkért.

Hibás teljesítés

Szerződésszegéssel állunk szemben akkor is, ha szerződő fél ugyan teljesít a szerződésben vállalt kötelezettségét, de nem a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott minőségben vagy mennyiségben. Ilyen esetekben a jogosult különböző jogokat érvényesíthet, például kérheti a hiba kijavítását vagy a hibás termék kicserélését, árleszállítást, illetve súlyos szerződésszegés esetén a szerződéstől is elállhat. A hibás teljesítésből eredő károkért az adós kártérítéssel tartozik.

Jogi lehetetlenülés

A Ptk. alapján lehetetlenülés akkor következik be, amikor a szerződés teljesítése valamelyik félnek fel nem róható okból válik lehetetlenné. Ha a teljesítés lehetetlenné válik, a szerződés megszűnik, és a felek kötelesek egymásnak visszaszolgáltatni mindazt, amit addig a szerződés alapján nyújtottak. Fontos megjegyezni, hogy ha a lehetetlenülésért egyik fél sem felelős, akkor egyik fél sem követelhet kártérítést.

Viszont, ha a lehetetlenülésért az egyik fél felelős, akkor a másik fél jogosult kártérítést követelni az elszenvedett károkért a súlyosnak számító szerződésszegésért. A kártérítési felelősség az okozott kár mértékéig terjed, és a feleknek meg kell egyezniük a kártérítés összegében, vagy szükség esetén bírósághoz fordulhatnak. A jogi lehetetlenülés fogalma magában foglalja a vis maior és az emberi tényezőket is, amelyek miatt a szerződés teljesítése kivitelezhetetlenné válhat.

Jogellenes magatartás

Jogellenes magatartás az szerződésszegély súlyos esetei közé tartozik, amikor az egyik fél olyan cselekményt vagy mulasztást követ el, amely ellentétes a szerződés rendelkezéseivel vagy a vonatkozó jogszabályokkal, és amely akadályozza vagy ellehetetleníti a szerződés céljának megvalósulását. Ez a magatartás súlyos szerződésszegésnek minősül, és a másik fél számára jogot adhat a szerződéstől való elállásra, felmondásra vagy kártérítés követelésére. 

A szándékos károkozás a jogellenes magatartás egyik leggyakoribb formája. Például a vállalkozó a szerződéssel ellentétben a jó minőségű alapanyag helyett silány minőséget használ, ami veszélyezteti az épület biztonságát.

Szerződésszegés jogkövetkezményei

Az szerződésszegés jogkövetkezménye elsősorban attól tehető függővé, hogy a szerződésszegés mely esetével állunk szemben. Továbbá a szerződésszegés szankciójának a mértékét az eset súlyossága is befolyásolja. Az új Polgári törvénykönyben foglaltak szerint az alábbi jogkövetkezményekkel lehet számolni a szerződésszegés esetén:

• Kártérítés: Ha a szerződésszegés miatt a jogosultnak kára keletkezik, követelheti annak megtérítését az adóstól. A kártérítés mértéke magában foglalhatja az elmaradt hasznot és minden olyan kárt, amely a szerződésszegés miatt felmerült.
• Elállás: A jogosult elállhat a szerződéstől, ha a szerződésszegés jelentős érdeksérelmet okoz számára. Az elállás visszamenőleges hatállyal megszünteti a szerződést, és a felek kötelesek visszaszolgáltatni mindazt, amit a szerződés alapján már teljesítettek.
• Felmondás: Bizonyos esetekben a jogosult felmondhatja a szerződést, ami a jövőre nézve szünteti meg a szerződést. A felmondás általában folyamatos vagy tartós jogviszonyoknál alkalmazható, és a szerződésben vagy a jogszabályokban meghatározott feltételekhez kötött.
• Kijavítás vagy kicserélés: Hibás teljesítés esetén a jogosult kérheti a hiba kijavítását vagy a hibás termék kicserélését. Ha ez nem lehetséges, akkor árleszállítást vagy a szerződés megszüntetését és kártérítést is igényelhet.
• Késedelmi kamat: Késedelem esetén a jogosult késedelmi kamatot követelhet az adóstól a késedelem időtartamára. A késedelmi kamat mértéke szerződésben rögzített vagy jogszabályban meghatározott lehet.
• Jogosult teljesítésének megtagadása: Kötelezetti késedelem esetén az adós jogosult megtagadni a teljesítést, amíg a jogosult nem biztosítja a megfelelő feltételeket a teljesítéshez.
• Jogosultságok korlátozása: A szerződésszegésért felelős fél jogosultságai korlátozhatók lehetnek. Például a jogosult követelheti, hogy az adós nevére szóló banki garancia, vagy egyéb biztosíték biztosítása legyen, amely garantálja a kötelezettségek teljesítését.
• Póthatáridő tűzés: Néhány esetben a szerződésszegés miatt a jogosult köteles lehetőséget adni a kötelezettnek, hogy javítsák ki a hibákat, vagy pótolják a hiányosságokat. Például ha a kötelezett nem teljesítette a fizetést egy előre meghatározott határidőig, a jogosult felszólíthatja az azonnali teljesítésre.
• Bírósági eljárás: Ha a felek nem tudnak megegyezni a szerződésszegés jogkövetkezményeiről, bírósági eljárás kezdeményezhető. A bíróság döntése határozza meg, hogy milyen mértékű kártérítésre van jogosult a sértett fél, illetve hogy milyen kötelezettségei vannak az adósnak.

Kérjünk ügyvédi segítséget szerződésszegéssel kapcsolatos ügyekben

A szerződések számos vitás helyzetet vethetnek fel, különösen akkor, ha valamelyik fél nem teljesíti a vállalt kötelezettségeit a megállapodás szerinti módon, időben vagy minőségben. A szerződésszegés fogalmát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) határozza meg, és lehetőséget biztosít a másik fél számára, hogy jogi lépéseket tegyen a sérelmeinek orvoslása érdekében.

A szerződésszegés több formája létezik, beleértve a nem teljesítést, késedelmet, hibás teljesítést és a jogellenes magatartást. Mindezek esetén különböző jogkövetkezmények léphetnek életbe, mint például kártérítés követelése, elállás a szerződéstől, vagy akár bírósági eljárás kezdeményezése.

Amennyiben Ön szerződésszegési üggyel küzd, szakértő segítséget nyújtok a jogi helyzet tisztázásában és az Ön érdekeinek hatékony védelmében. Tapasztalatommal és szakértelmemmel állva rendelkezésére, biztosítom, hogy ügye törvényes keretek között rendeződjön. Kérem, vegye fel velem a kapcsolatot, hogy egyeztethessünk további részletekről és segíthessek az ügyében.