Milyen vállalkozási formát válasszak? Társas és egyéni vállalkozási formák áttekintése

Egy vállalkozás elindítása során az egyik legalapvetőbb kérdése, hogy a vállalkozási tevékenységnek milyen jogi formát válasszon a tulajdonos. A jogi forma kiválasztása nem csupán adminisztratív döntés, hanem hosszú távon meghatározza a vállalkozás működését, a felelősségviselés mértékét, valamint az adózási kötelezettségek teljesítésére is hatással van. Egy kellő körültekintés nélkül meghozott döntés később komoly nehézségeket okozhat, míg egy jól átgondolt döntés megkönnyítheti a vállalkozás fejlődését és stabilitását.

A választás nem mindig egyszerű, hiszen számos szempontot mérlegelni kell. Egyéni vállalkozóként például gyorsan és egyszerűen, akár költségráfordítás nélkül is el lehet indulni, azonban a felelősség korlátlan és sokszor a vállalkozói vagyon el sem különül a magánvagyontól, míg egy korlátolt felelősségű társaság (Kft.) esetében az alapítók alapvetően csak a társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyon erejéig felelnek, ugyanakkor a működés némileg összetettebb és nagyobb tőkét igényel, továbbá a gazdasági társaság elkülönült jogi személyisége miatt az üzleti eredmény a társaságot illeti meg, a tulajdonos a jövedelmet alapvetően munkabér vagy osztalék formájában tudja realizálni. Az is fontos kérdés, hogy egyedül vagy társakkal képzeljük-e el az üzleti jövőnket, és mennyire szeretnénk minimalizálni az adminisztrációs terheket. Az adózás szintén kulcsfontosságú tényező: egy jól megválasztott forma jelentős megtakarítást eredményezhet, míg egy rosszul megtervezett konstrukció felesleges költségekkel terhelheti a vállalkozást.

Ahhoz, hogy valóban megalapozott döntést hozhassunk, érdemes először megismerkedni a lehetséges vállalkozási formákkal, azok előnyeivel és hátrányaival, amihez célszerű egy társasági jogban jártas ügyvéd iránymutatását igénybe venni.

Milyen vállalkozási formák léteznek?

Vállalkozás indításakor az első lépés annak eldöntése, hogy egyéni vállalkozóként szeretnénk végezni a tevékenységet, vagy gazdasági társaságot (céget) szeretnénk alapítani. A két forma között jelentős különbségek vannak, amelyek nemcsak az adózási és adminisztrációs terhekben, hanem a felelősségvállalás mértékében és a működés rugalmasságában mutatkoznak meg.

Egyéni vállalkozó

Az egyéni vállalkozás a legegyszerűbb és leggyorsabban elindítható forma, amely különösen azok számára előnyös, akik minimális anyagi ráfordítással, alacsony adminisztrációs terhekkel szeretnék megkezdeni a vállalkozási tevékenységüket. Az egyéni vállalkozó nem köteles tőkét rendelkezésre bocsátani a vállalkozása számára, az üzleti döntéseket önállóan hozza meg, de ennek ára is van: felelőssége korlátlan, vagyis a vállalkozás tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az egyéni vállalkozónak a vállalkozása elindításakor pénzforgalmi számlanyitási kötelezettsége sincs mindaddig, amíg nem köteles általános forgalmi adó fizetésére.

Egyéni vállalkozóként többféle adózási lehetőség áll rendelkezésre, amelyek közül a vállalkozás profilja, valamint várható bevétele és költségei alapján érdemes választani. 

Gazdasági társaságok típusai

Amennyiben a vállalkozási tevékenységet gazdasági társaság keretében szeretnénk megkezdeni, akkor első lépéseként az alapítani kívánt gazdasági társaság típusát kell meghatározni. A legnépszerűbb társasági forma a korlátolt felelősségű társaság (Kft.) és a betéti társaság (Bt.), azonban ezek mellett lehetőség van zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) és közkereseti társaság (Kkt.) alapítására is. Részvénytársaság alapítására a Ptk. értelmében csak zártkörűen kerülhet sor, azonban, ha a kibocsátott részvények bevezetésre kerülnek valamely szabályozott piacra, onnantól kezdve a társaság már dönthet nyilvános részvény kibocsátásról.

A gazdasági társaság típusának kiválasztása során több szempontot érdemes mérlegelni, mivel egyes társasági formák nem alapíthatók egy személy részvételével, illetve szempont lehet az is, hogy a jövőben milyen feltételekkel tudnak új tagok csatlakozni a tárasághoz és e tagok milyen mértékben vehessenek részt a társaság döntéshozatalában. Szempont lehet még a társaság tagjainak felelőssége a társaság tartozásaiért, valamint az, hogy a tulajdonosok mekkora tőkét szándékoznak a társaság rendelkezésére bocsátani. Bizonyos gazdasági tevékenységeket csak jogszabályban meghatározott társasági formában lehet végezni, ezért ezt a kérdést is érdemes tisztázni cégalapítás előtt.

Kft. és Zrt. alapítható egy személy részvételével is, azonban közkereseti társaság és betéti társaság alapításához legalább két tulajdonosra van szükség. A személy alatt természetesen a jogi személy is értendő, az alapításban bejegyzett – akár külföldi - cégek is részt vehetnek. Közkereseti társaság és betéti társaság tagjai esetén nem érvényesül a tagok korlátozott felelőssége, a közkereseti társaság valamennyi tagja, míg a betéti társaság beltagja a saját vagyonával is köteles helytállni a társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségekért.

A Kft. és a Zrt. esetében a törvény jegyzett tőke minimumot ír elő, azaz a gazdasági társaság csak a törvényben meghatározott minimum tőkeösszeg rendelkezésre bocsátásával alapítható. A jegyzett tőke legalacsonyabb összege Kft. esetén 3 000 000 Ft, míg Zrt. esetén 5 000 000 Ft. Nyilvánosan működő részvénytáraság (Nyrt.) esetén a tőkeminimum
20 000 000 Ft, azonban ilyen gazdasági társaság nem alapítható. Fontos információ, hogy nem kötelező a teljes tőkeösszeget a cég alapításakor a társaság rendelkezésére bocsátani.

A Kft. és a Zrt. jelentős előnye a Bt-vel és a Kkt-val szemben, hogy a tag felelőssége csak a törzsbetétének, illetve részvénye névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki, a társaság tartozásaiért a saját vagyonukkal nem felelnek. A Betéti társaságról és alapításának módjáról e linkre, míg a Kft.-ről, és annak alapításáról e linkre kattintva olvashat részletesen.

Hogyan válasszunk vállalkozási formát?

A megfelelő vállalkozási forma kiválasztása nem csupán jogi vagy adminisztratív kérdés, hanem egy stratégiai döntés is, amely hosszú távon meghatározza a vállalkozás működését és sikerességét. Mielőtt meghoznánk ezt a döntést, érdemes mérlegelni néhány alapvető szempontot, amelyek jelentősen befolyásolhatják a vállalkozás fenntarthatóságát és növekedési lehetőségeit.

Felelősségvállalás és jogi háttér

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a vállalkozó hajlandó-e személyes vagyonával is felelősséget vállalni az üzleti tevékenységéért. Egyéni vállalkozóként vagy betéti társaság (Bt.) beltagjaként és közkereseti társaság (Kkt.) tagjaként a vállalkozás tartozásaiért a magánvagyonunkkal is helyt kell állnunk. Ezzel szemben egy Kft. esetén a tagok felelőssége korlátozott, így a személyes vagyon védettebb marad. A Bt. és a Kkt. annyiban is előre lépés az egyéni vállalkozói tevékenységhez képest, hogy e gazdasági társaságok is önálló személyiséggel rendelkeznek, így rendelkezhetnek saját tulajdonnal, míg adott esetben önállóan perelhetnek, vagy perelhetők a bíróságon; továbbá a tagok csak akkor felelnek saját vagyonukkal a társaság tartozásaiért, ha a társaság vagyona nem fedezi a tartozásokat.

Kezdőtőke és pénzügyi lehetőségek

Az egyéni vállalkozás elindításához nincs szükség jelentős kezdőtőkére, ezért azok számára ideális, akik minimális befektetéssel kezdenék meg tevékenységüket. A betéti társaság (Bt.) és a közkereseti társaság (Kkt.) esetén sincs meghatározott minimális tőkekövetelmény, ám az induláshoz szükséges akkora jegyzett tőke, amely a cég elindításához szükséges költségeket fedezi. Ezzel szemben a korlátolt felelősségű társaság (Kft.) alapításához legalább 3 millió forint törzstőke szükséges, amely pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulás formájában is teljesíthető. A gazdasági társaságok tőkeszerkezetéről e linkre kattintva olvashat. (A gazdasági társaságok tőkéjének áttekintése: jegyzett tőke, alaptőke és azok emelése - Dr. Lauscher Bence)

Adózási szempontok

A választott vállalkozási forma jelentősen befolyásolja az adóterheket is. Az egyéni vállalkozók számára elérhetőek a legkedvezményesebb adózási lehetőségek, amelyek természetesen bizonyos korlátokkal járnak. A megfelelő adózási mód kiválasztásához ajánlott könyvelő vagy adótanácsadó szolgáltatásait igénybe venni. 

Növekedési lehetőségek

Egyéni vállalkozóként gyorsan lehet reagálni a piaci változásokra, ugyanakkor a növekedési lehetőségek korlátozottabbak, mivel az üzleti tevékenység szorosan kötődik a vállalkozó személyéhez. Egy Bt. vagy Kft. hosszú távon nagyobb stabilitást kínál, és lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozás több szereplő bevonásával működjön, illetve később átalakuljon egy nagyobb üzleti struktúrává.

Forduljunk jogi szakemberhez cégalapítás előtt

Egy vállalkozás elindításakor sokszor hosszútávú döntéseket kell hozni. Ugyan egy egyéni vállalkozást akár már pár kattintással el lehet indítani, azonban egy gazdasági társaság alapítása ennél jóval összetettebb, a megfelelő társasági forma kiválasztása, a társasági szerződés személyre szabott elkészítése és az adózási szempontok mérlegelése mind szakértelmet igényelnek. Egy rosszul megválasztott konstrukció később jelentős jogi és pénzügyi problémákat okozhat, ezért érdemes már az indulás előtt ügyvédi tanácsadást igénybe venni.

Egy ügyvéd nemcsak a vállalkozás profiljához lejobban illeszkedő társasági forma kiválasztásában tud tanácsot adni, hanem a társasági szerződés elkészítése a tulajdonosi viszonyrendszer kialakítása és a jogi kockázatok minimalizálása is a feladatát képezi. Különösen akkor fontos a jogi tanácsadás, ha több tulajdonossal közösen indítunk vállalkozást, hiszen a későbbi viták elkerülése érdekében már az elején érdemes egyértelműen rögzíteni a felelősségi köröket és a döntéshozatali mechanizmusokat.

A megfelelő vállalkozási forma kiválasztása nemcsak az induláskor, hanem hosszú távon is meghatározza a cég működését. Egy ügyvéd bevonásával biztosíthatjuk, hogy a vállalkozás jogilag és pénzügyileg is stabil alapokra épüljön, és a lehető legkedvezőbb feltételekkel induljon el.