A Munka törvénykönyve által szabályozott versenytilalmi megállapodás egy olyan szerződés, amelyben a munkavállaló vállalja, hogy - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné és a munkáltató e kötelezettség teljesítéséért megfelelő ellenértéket fizet.
A megállapodás sajátossága, hogy a munkaviszony megszűnése utáni időszakra állapít meg kötelezettségeket a munkavállaló terhére.
A versenytilalmi megállapodás megszegése anyagi következményekkel járhat mind a munkavállalóra, mind pedig a munkáltatóra nézve, a megállapodásba ütköző magatartás esetén kötbér igénnyel és kártérítési igénnyel lehet számolni.
A versenytilalmi megállapodás megkötését megelőzően érdemes a munkajogban jártas ügyvéddel konzultálni annak érdekében, hogy a megállapodás a kívánt cél elérésére alkalmas legyen és a későbbi jogviták elkerülhetőek legyenek.
A Munka törvénykönyve a munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodások között szabályozza a versenytilalmi megállapodást. Versenytilalmi megállapodás a munkaviszony fennállása alatt bármikor köthető, az lehet a munkaszerződés része is, de akár a munkaviszony megszűnésekor is létrejöhet.
A munkavállaló titoktartási kötelezettsége a munkaviszony megszűnését követően is fennmarad, de a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetésétől való tartózkodási kötelezettség a munkavállalót csak a munkaviszony fennállása alatt terheli. Külön megállapodás szükséges tehát ahhoz, hogy ez a kötelezettség a munkaviszony megszűnését követő időszakra is kiterjedjen.
A versenytilalmi megállapodás tekinthető egy biztosítéknak a munkáltató számára arra a célra, hogy a munkavállaló ne tudjon elhelyezkedni a konkurenciánál, illetve adott esetben egy fejvadász ne tudja a konkurenciához elcsábítani.
A versenytilalmi megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítéséért a munkavállaló ellenértékre jogosult, melynek meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás a munkavállaló képzettségére és gyakorlatára tekintettel milyen mértékben akadályozza őt az újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. A törvény az ellenérték mértékének minimumát is meghatározza: a megállapodás tartamára járó díjazás nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. Az ellenérték akár havi részletekben, akár egy összegben is meghatározható.
A versenytilalmi megállapodás érvényességi feltétele a megfelelő ellenérték, ennek hiányában a megállapodás az Mt.-be ütközne, azaz érvénytelen lenne.
Fontos megjegyezni, hogy a versenytilalmi megállapodás alapján fizetett ellenérték jövedelemnek számít, így adó- és járulékfizetési kötelezettséget von maga után.
A megállapodást a felek közös megegyezéssel módosíthatják, az egyoldalú módosítás természetesen nem lehetséges.
Az elállás jogkövetkezményeként a felek mentesülnek a megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítése alól. Az elállás jogát a jogosult a másik félhez intézett jognyilatkozattal gyakorolhatja.
A munkáltató a munkaviszony megszüntetéséig állhat el a versenytilalmi megállapodás teljesítésétől, vagyis eddig az időpontig dönthet úgy, hogy mentesíti a munkavállalót a kötelezettségek alól.
A munkavállaló elállási joga annyiban bővebb, mivel az Mt. törvényes elállási jogot biztosít számára. Az Mt. 228. § (3) bekezdése értelmében a munkavállaló elállhat a megállapodás teljesítésétől, ha munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással szünteti meg.
A munkáltatói elállást tartalmazó jognyilatkozatot a munkavállalónak kézhez is kell kapnia, mivel az elállás érvényességi feltétele, hogy azt a munkavállalóval közöljék
A versenytilalmi megállapodástól való elállást megelőzően érdemes ügyvédhez fordulni, hogy biztosan megfelelően járjon el, és elkerülje az esetleges jogvitákat.
Természetesen lehetőség van arra, hogy a felek a versenytilalmi megállapodást közös megegyezéssel megszüntessék, vagy a megállapodás megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal felbontsák.
A szerződés megszüntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, és kötelesek egymással a megszűnés előtt már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni.
A szerződés felbontása esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Ha az eredeti állapot természetben nem állítható helyre, a szerződés felbontásának nincs helye.
A versenytilalmi megállapodás megszegése esetén az alábbi következményekkel lehet számolni:
Legtöbb esetben a munkavállalónak kártérítési kötelezettséggel kell számolnia, mivel a versenytilalmi megállapodás megszegése anyagi kárt jelent a munkáltató számára. Amennyiben a versenytilalmi megállapodásban a felek kötbért kötöttek ki, akkor a munkáltató kötbérigénnyel léphet fel, és nincs kizárva az sem, hogy a munkáltató érvényesíti a kötbér meghaladó kárát is.
A versenytilalmi megállapodásból eredő jogvita munkaügyi jogvitának minősül, elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik
Természetesen az is előfordulhat, hogy a munkáltató nem teljesíti az ellenértékfizetési kötelezettségét. A munkavállaló ebben az esetben kártérítési igénnyel léphet fel a munkáltatóval szemben, illetve a szerződésszegésre hivatkozva elállhat a versenytilalmi megállapodástól.
Érdemes ügyvédet felkeresnie mielőtt - akár munkavállalóként, akár munkáltatóként - versenytilalmi megállapodást kötne. A megállapodás ügyvédi véleményezését követően biztos lehet abban, hogy a megállapodás érvényes lesz és alkalmas lesz a kívánt joghatás elérésére. A megfelelően megírt szerződés biztosítja, hogy szerződésszegés esetén a szerződésben foglalt jogkövetkezmények érvényesíthetők lesznek.
Munkáltatóként ügyvéd segítségével hatékonyan érvényesítheti követelését, ha a munkavállaló megszegi a megállapodásban foglaltakat, ha pedig Ön munkavállalóként bizonytalan abban, hogy aláírja-e a versenytilalmi megállapodást, forduljon ügyvédhez, hogy az érdekeinek megfelelő érvényt szerezzen.
Keressen bizalommal!
További információk
Cím: 9021 Győr, Domb u. 8. fszt/1
E-mail: bence@drlauscher.hu
Telefon: +36/30 592-72-72
Skype: lauscherbence
Konzultáció: H-P 08:30 – 17:00
Whatsapp: 36305927272
